Harmadszorra rendezel a Rózsavölgyi Szalonban. Mit jelent neked az itt folyó munka, a tér?

Nagyon érdekes itt dolgozni, mind a három próbafolyamat hihetetlenül jó hangulatú volt. Egyszer Pál Andrást megkérdeztem, ő miért jön ide játszani, és azt válaszolta, a játszás öröme miatt, és szerintem ez általában igaz mindenkire, hogy valamiféle örömforrás miatt jönnek a Rózsavölgyibe. Itt talán nem a véres önmegvalósításról és a karrierépítés mérföldköveinek fáradságos megalapozásáról szól a munka, hanem a játékról, és mindehhez társul egy adag alkotói szabadság is. És persze van benne valami kellemes, otthonos is. Az egész hely légköre ilyen, nemcsak a nézőtéren, hanem a kulisszák mögött is.

A teljes interjú eléréséhez kattintson IDE >>>