A Válásguru ebben a budapesti feldolgozásban a legtisztább emberi érzelmek kifejezhetőségéről szól. Arról, hogy a hazugságokkal ugyan messzire juthatunk, mások becsapásával érezhetjük úgy, hogy a világ a miénk, s benne hatalmunk van azok felett, akiket átverünk és manipulálunk, az őszinteség viszont megmutathatja nekünk a boldogság állapotához vezető ösvényt. Át minden gyarlóságon és esendőségen.

Az előadás állítólag mintegy nyolcvan perc hosszúságú. De éppen attól, amit a színpadon látunk, alig érezni egy órának. A meghajlás és a taps után ugyanakkor még napokon át elkísérnek bennünket Chloé, Quentin és Eric mondatai. Mert az nem lehet, hogy a megszokás tartson össze két embert, és a hiány legyen az, ami elválasztja őket.

Ha meg mégis, akkor se.

A teljes írás eléréséhez kattintson IDE >>>