Csodálatosan meséli el a történet az emberi esendőségeket, félelmeket, gátlásokat, tabukat. Ám sokkal többről van itt szó, mint a „szeret – nem szeret játék”, vagy a „mit gondolhat a másik” fürkészése. Ez a két ember egyszerre túlontúl óvatos, ugyanakkor arcátlanul és kíméletlenül, néhol bántón őszinte is egymáshoz. Pont ezzel a kettősséggel zavarják össze nem csak egymást, de önmagukat is.

Nem egy szirupos és elemelt love story-t láttam, hanem nagyon is valóságos, néhol fájón és húsba vágón ismerős jeleneteket, párbeszédeket és viselkedést. Határhelyzeteket, melyeket az ember a legbensőbb, legintimebb titkaként, sajátjaként kezel.

A teljes beszámoló eléréséhez kattintson IDE >>>