Végigbőgtem az előadást, ami magánügy lenne; de mivel "ázott" az egész nézőtér, és a premier óta mindenhol a színház a beszédtéma, így már nem az. Király Attila rendező-koreográfus és kiváló színészei a legtöbbet adják, amit a műfajban lehet. Mernek és tudnak az érzelmeinkre hatni; már az előadás első pillanataiban megfognak, magukkal ragadnak és még napokkal később sem szabadulunk a fogságukból. Persze nem is akarunk! Megszűnik a külvilág, a játék kiemel a hétköznapokból, és a bűvöleten egyszer csak átsöpör a különös érzés, amiről az utóbbi időkben már teljesen leszoktatták a nézőt. Majdnem szégyen bevallani, talán tanulmányainkból még dereng valami: katarzis! A lelki, erkölcsi megtisztulás élménye, amit csak igazi művészet nyújthat. Amiért érdemes színházba járni, olvasni, zenét hallgatni, a festészetben elmerülni. A Jókai színház Vértestvérek előadása visszaadja az embernek a maradandó értékekbe, a művészetbe vetett hitét. Több olyan motívum átszövi a történetet, amelyből egy is elég a megható drámához: ikrek, testvérgyilkosság, bosszú, anyaság. A magyar nyelv különös: a testvér szóban már eleve ott a vér. A vértestvér mégsem duplázás, egészen más tartalmat, távlatokat kölcsönöz a szónak: valami titokzatosat, borzalmasat, végzeteset sejtet, előre vetíti a tragédiát. Ugyanakkor szintén kizárólag a magyarban ismert a rokonértelmű kifejezés: édestestvér. Káin és Ábel nem ikrek, "csak" testvérek. Már az első emberpár gyermeke testvérének életére tör; Káin bosszúból öli meg Ábelt. A Biblia után Ikrek Plautustól, Shakespeare Tévedések vígjátékában és a Vízkeresztben, a Koldus és királyfi, Dumas Vasálarcosa, A Két Lotti - s ez csak néhány szépirodalmi példa. Russell művében a minden áron gyermeket akaró gazdag nő mint egy árura, úgy alkudik, szerződik a kisbabára, pénzért megveszi az egyik ikerfiút. A nyomorúságban máris túl sok éhes szájjal küszködő munkásasszony pedig eladja csecsemőjét. Ördögi szerződés, ördögi kör, amelyből soha senki sem szabadulhat többé. Mindkét félnek legfőbb érdeke, hogy a gyermekek ne találkozhassanak, hogy távol tartsák őket egymástól. Ami persze lehetetlen, törvényszerű, hogy megtörténjen, vonzódnak egymáshoz, megszeretik egymást, vérszerződést kötnek. A vértestvér lényegéből fakad, hogy számkivetett lesz - akár anyagilag, akár lelkileg, szörny, átkozott, pusztító. Miközben a túléléshez is vér kell, erő, hatalom, összefogás. A gyerekek még hisznek és próbálkoznak, de a felnőtt társadalom ellentéteit már nem képesek legyőzni, ez okozza mindkettőjük végzetét. Kaukázusi krétakör vértestvérekkel a modern világban - Avagy: aki megfizeti, akár anya is lehet? Kaukázusi krétakör: ótestamentumi próba, salamoni ítélet régi kínai mesével. Kettévágni vagy szakítani kellene a gyereket, az igazi anya inkább lemond róla, csak hogy az életét megmentse. De ki az igazi anya? Aki szül vagy aki felnevel? Mrs. Johnstone a jobb lét reményében adja el gyermekét. Mrs. Lyons örök rettegésben él, lelkiismeretével képtelen elszámolni, bele is őrül. Lapis Erika mélyen átélt, mértéktartó, hiteles és emlékezetes alakítást nyújt Mrs. Johnstone szerepében. Két fia telitalálat, nagyszerű választás. Gulyás Attila Edwardja és Vadász Gábor Mickey-je különböző egyéniség, játékukkal mindketten a néző szívébe lopják magukat, kedves, szeretetre méltó figurák. Szomor György, az énekes narrátor, ördög és jótevő, az előadás valódi oszlopa. Komáromi Anettnek (Mrs. Lyons) óriási ívet kell rajzolnia, az előadás végére nő fel bonyolult szerepéhez. Paczuk Gabi belevaló kamaszt és vagány nőt játszik (Linda). A remek díszlet Székely Lászlót dicséri. Főleg a megosztott színpad az átjárós jelenetekkel, a tejüveges ablakok az árnyképekkel, a mászókával nagyon hatásos. Papp Janó kosztümjei a jellemeket hangsúlyozzák és a színpadi összhangot szolgálják.