Dicső Dániel a Rózsavölgyiben tulajdonképpen hagyományos, realista előadást rendezett, ami így azért nem igaz mégsem, mert a valóság már nem reális, mind groteszkebb. Dicső és a dramaturg, Hárs Anna, érdemben nem sokat változtattak a szövegen, főleg az elavult kifejezéseket formálták át maira. Enyvvári Péter, Zubor Kata szobabelsője, Cselényi Nóra jelmezei szintén a mát idézik. Ahogy mainak, frissnek hat a több mint negyven évvel ezelőtt írt darab, és vele együtt, az előadás. Az emberi viselkedésformák nem különösebben változnak, nyilatkozta a szellemileg szintén friss szerző. Így aztán a mi szempontunkból sajnos, írói szempontból viszont örömteli, hogy a műve igencsak aktuális maradt. Élvezik a színészek, élvezik a nézők. Sokat nevetünk a kapcsolati zűrzavarainkon. Persze éppenséggel sírhatnánk is, de Szakonyi is úgy látja, ha már amúgy is ennyi bajunk van, akkor azért csak jobb nevetni akkor is, ha a megváltás ezúttal elmaradt.