1917-2017 között mindössze kilenc magyar nyelvű Rosmersholm bemutatót tart nyilván a színházi adattár – ez nem túl sok, a 31-féle Nórához viszonyítva jelzi, hogy Ibsennek ez a most is aktuális és fontos kérdésekről szóló, ámde meglehetősen komor darabja mégsem eléggé vonzó a közönségnek, így ritkán merik bevállalni a színházak, bár van benne néhány hálás színészi feladat, és ez önmagában is mellette szólhat.

Nem tudunk élni, nem tudjuk a lehetőségeinket kihasználni, gyávák és cselekvésképtelenek vagyunk, és a környezetünkhöz való igazodás kényszere még azt a kevés lendületünket is kiöli belőlünk, ami lenne. Sosem fogjuk a világjobbító nagy célokat megvalósítani – juthat eszünkbe a főszereplők sorsáról az előadás végén, amely sok további témát is érint. >>>