Keresem a méltatására legjobb megfogalmazást, a legtalálóbb szavakat, de ha Rá gondolok, újra és újra egy magyartalan szófordulat tolakszik elém: a „van-ás”. Molnár Piroska legnagyobb értéke számomra, hogy nagyon jelen van. Ő megkerülhetetlenül létezik.

Színészekről, szerepformálásokról szólva sok jelzőt elhasználtak már a méltatók: tehetséges, ügyes, áldozatos, lehetetlent nem ismerő, szívbemarkoló, káprázatos, zseniális, satöbbi. De a legnagyobbakról leperegnek ezek a fordulatok. És Molnár Piroska a legnagyobbak közé tartozik.

Nemcsak színpadon, filmen, televízió képernyőjén, de magánéletében is létezésének sűrűségével, a másokkal össze nem hasonlítható „levéssel” teszi boldoggá környezetét. Ahol megjelenik, ott megemelkednek a tétek. Megnő az előadások értéke, fontossá válik a színpadon a lényeg, érezhetően nő az alkotótársak létezésének emberi súlya, jelentősége is. Nem pusztán arról van szó, hogy a színészet minden szakmai fogása évtizedek óta a kisujjában van. Ez nála természetes: mindig végtelen alázattal és fegyelemmel dolgozik. De az a lénye legmélyéből fakad, ahogyan a mélységek fölött magasságokba repít, nevettet vagy könnyet csal szemünkbe.

Színpadi létezésében jól megfér egymással a humor és a tragikum, mindent azzal a komolysággal játszik, ahogyan a gyerekek játszanak. Nála nem a siker vagy a bukás, hanem az egész világ a tét! „Tragikomika”, mondanánk Rá legszívesebben. Az egykori félelmetes tollú kritikus, Molnár Gál Péter jellemezte így Dajka Margit játékát.

1994. december 22-e óta Molnár Piroska Bors néni! Nem gazsulál a gyerekek kegyeiért, látszólag semmit nem tesz a sikerért, csak létezik. Aki a nézőtéren ül, nem is mesejátékot lát, hanem egy nagyon valóságos, egyszeri, soha meg nem ismételhető születésnapot, ahol személyes közelségbe kerülünk Vele, az ünnepelttel. Emberformáló örömszínház!

Magánemberként is mindig a jó ügyek mellé áll. Alapítványt hoz létre fiatal művészek számára, tapintatos figyelmével segíti a gondokkal küszködőket. Biztatására talált kiadót, alakult könyvvé lányaimnak írt szövegem, és külön is megtisztel azzal, hogy önálló estjén vendége lehetek, újra közelből csodálhatom, szerethetem.

Novák János