Hol tartasz most a szereppel?

Jelenleg a rendelkező próbáknál tartunk. A helyzetek elég egyértelműek a darabban, gondolok is valamit, de Valló Péter rendezői instrukciói alapján ez még nyilván formálódik.

Milyen ember Tristan?

Tristan egy huszonéves srác, aki nagyon nehéz körülmények között nőtt fel. Érzékeny és intelligens, szerencsés körülmények között nagyra vihetné, de kallódik, a képességeit nem használja, amikor nem egy gyógyszerkísérletben vesz részt, akkor utazgat és füvezik. Próbálja értelmezni a világot, amiben valószínűleg soha senki nem segített neki. Tristan pénzt keresni jött ide, de beleszeret egy lányba, Connie-ba, aki szintén a kísérlet résztvevője. Kérdés, hogy ez a szerelem a gyógyszerek hatására alakult-e ki, vagy egy ettől független érzés.

Kémia mindkettő.

Ezt mondja Trisztán is Connie-nak, hogy mindegy, mi okozta a szerelmet, a lényeg, hogy van. A másik kérdés az, hogy melyikük kapott placebo-t, ami elég gyakori a gyógyszerkísérleteknél. Ebből következik a félelem, hogy amit én érzek, az igazi, amennyiben én kapom a placebót, de amit ő érez, az csak a gyógyszerek miatt van, és amint nem kapja többé a gyógyszereket, akkor elmúlik. Nem távoli és elvont gondolatok ezek, ismerjük az életből, ha szeretsz valakit, mi lesz, ha ő már nem fog szeretni, és mi lesz akkor, ha én nem fogom már őt szeretni. A történet fordulatos, mindkét fiatal szereplő gyökeresen más emberként fejezi be a kísérletet, mint ahogy bement oda.

Nagyon sikeresen debütált a Mellékhatások Angliában. Szerinted miért ilyen sikeres a darab?

Lucy Prebble, a darab szerzője profi párbeszédeket írt. Láthatóan jól ismeri a pszichológia világát, nem könyvekből, hanem az életből meríti a depresszióról való tudását, többnyire valós, élő embereket ír, nem pedig kitalációkat. Ez ritka tudás.

Dolgoztál már Valló Péterrel?

Még nem. Nagyon jó élmény találkozni vele. Nagy tudása van az életről, és hatalmas tapasztalata arról, hogy mi működik színpadon és mi nem.